Arcátlan zsidó nyomulás

Igen ám, de egyelőre nem tűnik sikertörténetnek. Ahogy négy éve is, Izrael most is többször megsértette a libanoni légteret, sőt Libanon földjére is léptek a Cáhál csapatai. Libanoni részről viszonozták a tüzet. Az összecsapásokban három libanoni és egy izraeli katona életét vesztette, valamint egy libanoni újságíró. Egy izraeli katona súlyosan megsérült, egy (bizonyos források szerint több) izraeli katona pedig fogságba esett.

Szajed Hasszan Naszrallah sejk, a Hezbollah főtitkára újabb zsidó támadás esetére kemény válaszcsapással fenyegette meg Izraelt, megemlítve, hogy a Hezbollah fegyveresei nagyobb harcértéket képviselnek, mint a libanoni (vagy akár izraeli) katonák, illetve hogy megfelelő fegyverekkel és kellő tapasztalattal rendelkeznek, hogy visszaverjék a cionistákat.

Mindössze két vezető muszlim testvér állt ki Palesztina és Hamász mellett: Naszrallah és Ahmadinezsád

A Hamász címere

Egyiptom vasárnap további katonai egységeket vezényelt a Gázai övezetet a Sinai-félszigettől elválasztó határövezetbe azzal az egyértelmű céllal, hogy megakadályozzák a zsidó terroristák gyilkolászásai elől menekülni próbáló palesztinok átjutását a testvéri arab ország területére. A földrajzilag nagy kiterjedésű arab világ megosztottsága, vezetőinek árulása, a cionisták és az Amerikai Egyesült Államok jóindulatának és katonai gyámkodásának elnyerése a titka Izrael katonai és diplomáciai sikereinek a zsidó állam 1948-as megalakulásától napjainkig. A korrupt arab vezetők nem, de az arab és a muszlim népek tömegtüntetéseken tiltakoznak a zsidó népirtás ellen.

Kalám fádi. Magyarul ez a gyakran használt arab kifejezés „üres, tartalmatlan, tettek nélküli beszédet” jelent. Talán ezzel a kifejezéssel lehetne a legjobban jellemezni azt a helyzetet, amely napjainkban is zajlik a Közel-Kelet egy parányi csücskében, a Gázai övezetben. Az Egyesült Államoktól és a nemzetközi zsidóság által már több mint hat évtizede zsarolt, sakkban tartott Németországtól kapott ultramodern fegyverzettel, egyenlőtlen feltételek és lehetőségek között Izrael embervadászatot folytat a Hamász tagjai, de valójában a teljes palesztin nép ellen.

Az Arab Államok Ligájának huszonkét tagországa van, amelyek óriási gazdasági és katonai erővel bírnak, de a szavakon, az ígérgetéseken, a „kalám fádin” kívül közülük egyik sem hajlandó konkrét segítséget nyújtani a palesztinai arab népnek, amelyet vezetőik nyilvános fórumokon szemforgató módon „es-sááb el-falasztíni es-sákíknak”, azaz „testvéri palesztin népnek” mondanak. Mint ahogyan a múltban sem nagyon segítettek a hazájuktól, otthonaiktól megfosztott, menekülttáborokba kényszerített palesztinoknak, most is csak a szóbeli tiltakozás erejéig jutnak el, de vannak olyan arab vezetők is, akik egyenesen a Hamászt okolják a zsidók által kivitelezett népirtásért.

Ezekben a napokban a faji felsőbbrendűségi tudattól motivált, erős nemzetközi hátszélnek örvendő izraeli katonai és politikai vezetés a terrorizmus elleni szent háború hazug jelszavával és az arab világ legfelsőbb politikai vezetésének hallgatása mellett irtóháborút visel a Gázai övezet lakosságának megfélemlítésére és likvidálására. Az arab világ politikai vezetésének kétszínűségére jellemző, hogy ezekben a drámai napokban a legnagyobb humanitárius és propagandisztikus segítséget a zsidók által szó szerint levadászott Gázai övezetbeli palesztinoknak egy nem arab ország, a távoli Irán nyújtja. Az egyszerű arab és muszlim emberek viszont ezekben a napokban Bagdadtól Rabatig tömegtüntetésen tiltakoznak a Gázai övezet palesztin lakossága ellen véghezvitt izraeli népirtás ellen.

Bejrútban is a Hamász mellett tüntetnek

Haszan Naszrallah, a perzsa Irán támogatását élvező libanoni Hizbullah vezetője mondta ki az igazságot tegnap az Al-Manár (Világítótorony) nevű síita televízióban. Naszrallah beszédében ugyanis többször hangsúlyozta: „A Gázai övezet ellen indított mostani zsidó népirtás kezdete óta eddig senki nem kérte a testvéri arab kormányoktól azt, hogy a vérontás megakadályozására fegyveresen avatkozzanak be az egyenlőtlen erőkkel vívott küzdelembe, de a politikai, diplomáciai kiállást és a tisztességes sajtótájékoztatást elvárnánk tőlük.”

Haszan Naszrallah azt is kijelentette az Al-Manár televízióban, hogy a Hamász felszámolása nem csak Izrael, hanem egyes arab államok vezetőinek is érdeke. A zsidók által véghezvitt mostani népirtás láttán ezek az arab politikusok, Huszni Mubárak egyiptomi elnöktől kezdve a megalkuvó Mahmúd Abbász palesztin elnökig, cinikus módon a Hamászt vádolják a történtekért. „Hát lehetséges az, hogy egy arab vezető az áldozatra, a sahídra (mártírra) hárítsa a felelősséget?” - teszi fel a költői kérdést a Hizbullah vezetője.

A zsidók előidézte pokolból menekülő gázai család

A nemzetközi hírközlő eszközök – beleértve természetesen a cionista zsidók bitorolta magyarországiakat is – ezekben a napokban azon siránkoznak, hogy a Hamász Kasszám-rakétákat lő ki az izraeli polgári lakosságra. Az igazság az, hogy senki nem születik terroristának, még a Hamász hívei sem. Csak vannak olyan népek, amelyek körében színre lépnek a megszállást, a szülőföld elrablását, az élettér kisajátítását elfogadni nem hajlandó csoportok. A vérszívó, a megszálló az ilyen csoportokat gyorsan elnevezi terroristáknak, amint a magyarországi bolsi zsidó propagandisták 1956 és 2006 magyar hőseit csőcseléknek. Ilyen „terrorista” és ilyen „csőcselék” a zsidó vérszívókat lerázni kívánó Hamász is.

Izrael először 1948-49-ben kergette ki tömegesen otthonaikból és szülőföldjükről a palesztinokat, majd az 1967-es, úgynevezett hatnapos háború újabb területhódítása nyomán. A Gázai övezetben, 1987-ben alapított Harakát el-Mukávámát el-Iszlámijjá (rövidítve: Hamász), azaz Iszlám Ellenállási Mozgalom népszerűségének és tiszteletének titka az ott uralkodó valóságban rejlik. A mindössze 360 négyzetkilométer nagyságú területen, a világ legzsúfoltabb pontján, egymillió 600 ezer ember él. Az itteni palesztinok szülei, nagyszülei előbb 1948-ban, majd 1967-ben menekültek ide a zsidó agresszió elől. A Hamász megalakulásától fogva népkonyhákat, kórházakat, jóléti és tanintézményeket tart fenn a lakosság számára, s ezzel együtt kiképezi a fiatalokat az izraeli megszállók elleni fegyveres harcra.

Nem terroristák azok az emberek, akik vissza akarják szerezni azt, ami az övék volt, s nem hajlandók tovább tűrni hazájuk, kultúrájuk és életterük fokozatos kisajátítását. Szép szóval a vérszívó, a faji alapon kirekesztő, rasszista megszállót nem lehet távozásra bírni. A történelemben ilyesmire még nem volt példa. A zsidók – és az őket kiszolgálók – természetesen terroristázzák, ha úgy tetszik, csőcselékezik ezeket a szabadságharcosokat, de ez a lényegen és a tényeken nem változtat. A Hamász más népeknek is példát mutat haza- és szabadságszeretetből.

Júszef el-Kudszi – Kuruc.info